Buddhizmus öt percben

 

Mi a buddhizmus?

A buddhista vallást körülbelül 4-500 millió ember követi. A „budhi” szó felébredést jelent. A gyökere körülbelül 2550 évre nyúlik vissza, amikor Szidhárta Gotama 35 éves korában megvilágosodott és innentől kezdve Buddhának ismerték.

A buddhizmus egy vallás?

Sok ember számára a buddhizmus több mint vallás, inkább egy filozófia, vagy életmód. Ez egy filozófia, mert a filozófia azt jelenti, hogy a „bölcsesség szeretete”, a buddhista ösvényt az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

Élj erkölcsösen, légy gondolataidban és cselekedeteidben éber és tudatos, és fejleszd ki a bölcsességet és a megértést.

Hogyan segíthet a buddhizmus nekem?

A buddhizmus megmagyarázza az élet értelmét, kifejti, hogy miért van igazságtalanság és egyenlőtlenség a földön, és megmutatja az igazi boldogsághoz vezető életmódot, gyakorlatokat.

Miért egyre népszerűbb a buddhizmus?

A buddhizmus a nyugati országokban számos okból kifolyólag válik egyre népszerűbbé. Először is a buddhizmus választ ad a materialista (anyagias szemléletre épülő) társadalmakban felmerülő számos problémára, valamint szintén tartalmazza az emberi tudat mélyebb szintű megértését. A buddhizmus tanaiban foglaltakat a jelenlegi tudományos kutatások is fejlettnek és hatékonynak tartják.

Ki volt a Buddha?

Gotama Szidhárta herceg királyi családban született Lumbiniben, a mai Nepál területén, i.e. 563 évvel. 29 éves korában ráébredt arra, hogy a gazdagság és a luxus nem garantálja számára a boldogságot, így kora különböző vallási és filozófiai tanításait kutatta, hogy ráleljen az emberi boldogság titkára. Hatévnyi tanulás és meditációt követően rátalált a Középút Ösvényére és megvilágosodott. Megvilágosodása után az életét a buddhista tanítások, a Dharma terjesztésének szentelte, egészen 80 éves korában bekövetkezett haláláig.

Buddha egy Isten volt?

Nem volt Isten és nem is állította magáról, hogy az. Egy ember volt, aki a saját tapasztalásából eredően tanította a megvilágosodás ösvényét.

A buddhisták imádnak-e bálványokat?

A buddhisták néha kifejezik tiszteletüket Buddha képének, de nem Istentisztelet formájában és nem is szívesség kérés miatt. A Buddha szobor ölben finoman nyugvó kezei és az együttérző mosolya emlékeztet minket arra, hogy törekedjünk a békét és szeretetet kifejleszteni saját magunkban. A szobor előtti meghajlás a hála kifejezése a tanítások iránt.

Miért szegény olyan sok buddhista ország?

Egyike a buddhista tanításoknak az, hogy a gazdagság nem garantálja a boldogságot, valamint a vagyon múlandó. Minden országban szenvednek az emberek, attól függetlenül, hogy gazdagok vagy szegények-e, de azok, akik értik a buddhista tanításokat igazi boldogságra lelhetnek.

A buddhizmusnak különböző típusai vannak?

Sokféle buddhista irányzat létezik, mert az eltérő szokásoknak és kultúrának köszönhetően országról országra változik a buddhizmus hangsúlya.

A többi vallás helytelen?

A buddhizmus egy hitrendszer is, ami tolerálja az összes többi hitrendszert vagy vallást. A buddhizmus egyetért más vallások alapvető erkölcsi tanításaival, de a bölcsesség és valódi megértésen keresztül tovább megy, egy hossszabb távú célt adva a létezésnek. A valódi buddhizmus nagyon toleráns és nem foglalkozik olyan címkézéssel, mint, hogy keresztény, muszlim, hindu vagy buddhista, ezért van, hogy soha egyetlen egy háború sem tört ki a buddhizmus nevében. Ezért van, hogy a buddhisták nem prédikálnak, és nem próbálnak senkit sem megtéríteni, csak magyarázatot adnak ha valaki igényli.

Tudományos a buddhizmus?

A tudomány olyan tudás, mely rendszerbe foglalható, aminek az alapja a tények megfigyelése és vizsgálata és általános természeti törvények megállapítása. A buddhizmus lényegi tanítása megfelel ennek a meghatározásnak, mert a Négy Nemes Igazságban foglaltakat bárki megvizsgálhatja, ahogy maga Buddha is kérte követőit, hogy inkább teszteljék a tanításokban hallottakat, mint hogy vakon elfogadják azokat. A buddhizmus sokkal inkább a megértésen, mint a hiten alapul.

Mit tanított Buddha?

Buddha sok dolgot tanított, de az alapvető tanításai a Négy Nemes Igazság és a Nyolcrétű Nemes Ösvény.

Mi az első Nemes Igazság?

Az első Nemes Igazság az, hogy az élet szenvedés, az életben van fájdalom, öregedés, betegség és végül halál. El kell tűrnünk olyan lelki szenvedést, mint a magány, frusztráció, fájdalom, szégyenérzet, csalódás és harag. Ez egy megcáfolhatatlan tény, ami nem tagadható. Ez az Igazság inkább realista, mint pesszimista, mivel a pesszimizmus szerint arra számítunk, hogy a dolgok rosszul alakulnak. Ezzel szemben a buddhizmus elmagyarázza, hogy hogyan kerülhető el a szenvedés, illetve hogyan lehetünk igazán boldogok.

Mi a második Nemes Igazság?

A második igazság az, hogy a szenvedésnek oka van, ez pedig a vágy, ellenszenv és tudatlanság. Szenvedni fogunk, ha arra számítunk, hogy mások megfelelnek az elvárásainknak, ha azt akarjuk, hogy mások kedveljenek minket, ha nem kapjuk meg, amit szeretnénk, és így tovább. Más szavakkal élve, nem biztosítja a boldogságodat az, ha megkapod, amit akarsz. Ahelyett, hogy folyamatosan küzdenél azért, hogy elérd, amire vágysz, inkább az igényeidet próbáld alakítani. A vágyakozás megfoszt bennünket az elégedettségtől és boldogságtól. Az élethosszan tartó akarás és vágyakozás, - és különösen a létezéshez való vágyakozás – egy erőteljes energiát teremt, mely a létforgatagban való születéshez fog vezetni. Tehát a vágyakozás fizikai szenvedéshez vezet, mivel ez teremti meg az újraszületésünket.

Mi a harmadik Nemes Igazság?

A harmadik Nemes Igazság az, hogy a szenvedés oka megszüntethető és az igazi boldogság és elégedettség elérhető. Ha feladjuk a haszontalan vágyakozást és megtanuljuk az életünket minden pillanatban a jelenben (nem időzve a múltban vagy a képzeletbeli jövőben) élni, akkor boldoggá és szabaddá válhatunk. Ekkor több időnk és energiánk lesz, hogy másokat segíthessünk. Ez a Nirvána.

Mi a negyedik Nemes Igazság?

A negyedik Nemes Igazság a Nyolcrétű Nemes Ösvény, ami a szenvedés megszüntetéséhez vezető ösvény.

Mi a Nyolcrétű Nemes Ösvény?

A nyolcrétű nemes ösvény tagjait három fő csoportba lehet besorolni, a bölcsességhez a helyes szemléletet és a helyes szándékot vagy elhatározást kapcsolják, az erényhez, erkölcsösséghez a helyes beszédet, a helyes cselekvést és a helyes életmódot sorolják, míg az elmélyedéshez a helyes erőfeszítést, a helyes éberséget és helyes elmélyedést.

Mi az öt fogadalom?

A buddhizmuson belül az erkölcsi elvárásokat szabályzatokba foglalják, ezek közül a legalapvetőbb az „Öt fogadalom”. Ezek az élet kioltásától való tartózkodás (szélesebben értelmezve nem ártás), más tulajdonának engedély nélküli elvételétől való tartózkodás, tartózkodás a helytelen szexuális magaviselettől, hamis beszédtől való tartózkodás és végül a tudatmódosító szerektől (alkohol, különböző kábítószerek, stb) való tartózkodás.

Mi a karma?

A karma egy természeti törvény, ami azt jelenti, hogy mindennek van ok-okozati összefüggése, az az a cselekedeteinknek eredménye lesz. Ez az egyszerű törvény sok dolgot megmagyaráz: miért van egyenlőtlenség a világban, miért születnek egyesek betegen mások pedig egészségesen, miért olyan rövid néha valakinek az élete. A karma kiemeli annak a fontosságát, hogy minden lény felelős a saját múltbeli és jelenbeli tetteiért. Hogyan tudjuk leellenőrizni a saját cselekedeteink karmikus következményeit? A válaszhoz háromféleképpen kell szemlélődnünk, először a tettek mögötti szándékot kell vizsgálni, majd a saját magunkon tapasztalt következményt, végül a másokra való hatást nézzük.

Mi a bölcsesség?

A buddhizmus úgy tanítja, hogy a bölcsességet az együttérzés által kell kifejleszteni. A legmagasabb szintű bölcsességet az jelenti, amikor felismerjük, hogy minden jelenség múlandó, állandótlan és nélkülözi a magában rejlő létezést. Az igazi bölcsesség nem pusztán egy más által nekünk mondottban való hit, ha nem a végső valóság és igazság megtapasztalása és megértése. A bölcsesség egy nyitott, elfogulatlan, vakbuzgóságtól mentes tudatot kíván. A buddhista ösvényen bátorságra, türelemre, rugalmasságra és megértésre van szükség.

Mi az együttérzés?

Az együttérzés magába foglalja a következő minőségeket: megosztás, az adás készségét, , rokonszenv, gondoskodás és törődést. A buddhizmusban igazán akkor tudunk másokat megérteni, amikor a bölcsesség által először saját magunkat értjük meg.

Hogy válhatok buddhistává?

A buddhista tanításokat bárki megértheti, az azokban foglaltakat bárki ellenőrizheti. A buddhizmus úgy tanítja, hogy a problémáinkra a megoldást magunkban, bennünk van, nem pedig kívül. A Buddha minden követőjét arra kérte, hogy ne fogadják el szavait, inkább saját maguk ellenőrizzék le a tanításban foglaltakat. Ezen módon minden gyakorló saját maga foglal állást és vállal felelősséget minden cselekedetéért. A buddhizmust kevésbé lehet leírni egy rögzített tartalmú hiedelemrendszernek, melyet teljes egészében el kell fogadni, sokkal inkább egy tanítások gyűjteménye, melyet minden egyes ember a saját maga módján tud tanulmányozni és alkalmazni.